Az alábbi anyag a Zöldségtermesztési Kutató Intézet (Kecskemét) ajánlatai alapján volt összeállítva (bővebben nézd www.zki.hu ).
Talaj EC- és pH-mérés: mérjünk rendszeresen!
A növénytermesztés egyik legfontosabb feladata a megfelelő tápanyag szint folyamatos ellenőrzése a talajban. Ha nem ismertjük a talaj sótartalmát (vagy EC-értékét), nem tudjuk savas vagy lúgos-e, nagyon el lehet téveszteni a tápoldatozást.
A talajvizsgálat alapján elvégzett alaptrágyázás után a kertészek rendszerint tápoldatozási receptek segítségével, vízben tökéletesen oldódó komplex vagy mono műtrágyákkal oldják meg a tápanyag-utánpótlást. Miután ezeket 1-2 ezrelékes oldatban adjuk, fontos, hogy hétről hétre (talaj nélküli termesztésben akár naponta) nyomon kövessük termesztő közegünk tápanyagszintjének változásait. A kézi EC- és pH-mérőkkel mind a tápoldat, mind a talaj összes sótartalmát, pontosabban annak elektromos vezetőképességét (EC) és kémhatását (pH) mérni tudjuk.
A tartályban elkészített tápoldatot közvetlenül tudjuk mérni, míg a talajminta előkészítést igényel. Törzsoldat hígításakor mindkét paraméter ellenőrzése elengedhetetlen, de fix recept alkalmazása esetén is érdemes az EC-t és pH-t minél gyakrabban ellenőrizni.
Hogyan vegyünk talajmintát?
Tápoldatozás előtt, az ikersorból, kb. 3-15 cm-es mélységből, több helyről vegyük a talajmintát, úgy, hogy előtte a felső 3 cm-es réteget lekaparjuk. Mindig átlagos fejlettségű növények mellől gyűjtsük a talajmintát. (A gyökérbetegségektől vagy gyökérkártevőktől szenvedő növények nehezebben veszik fel a tápanyagokat, ezért a mellőlük szedett talajminta EC-értéke jelentősen magasabb lehet, mint az egészséges növények mellől szedetté.) A mintákat alaposan keverjük össze, és vékony rétegben a növényházi asztalon szárítsuk ki teljesen.
Hogyan készítsük elő méréshez a talajmintát?
1 dl térfogatú apróra tört, tömörített száraz talajhoz adjunk 2 dl desztillált (ioncserélt) vizet, jól keverjük fel, majd 30-45 perc elteltével mérjük meg műszerünkkel az újból felkevert talajoldat EC- és pH értékeit. A 30– 45 perc várakozási idő azért is lényeges, mert pl. több óra elteltével a mért értékek is változnak (emelkednek), különösen, ha lassú lebomlású műtrágya is található a talajmintában.
Hogyan értelmezzük az EC értékeket?
Legalább hetente ellenőrizzük és igyekezzünk az optimális 0,75–1,25 mS/cm között tartani a talaj-EC-t. A talaj összsótartalmát öntözővizünk minősége is befolyásolja. Egy közepes minőségű víz enyhén lúgos (pH = 7,3), EC-je átlagosan 0,5–1,5 mS/ cm, aminél még nincs só felhalmozódás, de ehhez még hozzáadódik a műtrágya EC-je.
Az EC-méréssel egy menetben ajánlatos a talaj pH-t is megmérni. A zöldségnövények tápanyagfelvétele a legtöbb tápelem esetében akkor optimális, ha a talaj pH-ja 6,0 és 7,0 között van. Lúgos kémhatásnál (7,5 pH fölött) a mikroelemek (pl. vas) felvétele jelentősen csökken. 7,0–8,5 pH-jú öntözővizeink hidrogénkarbonát-tartalmuknál fogva folyamatosan lúgosítják a talajt, ill. termesztő közeget, amit a tápoldat savazásával kell ellensúlyoznunk. A savazáshoz foszforsavat, salétromsavat, esetleg citromsavat szoktak használni úgy, hogy a kimenő tápoldat pH-ja 5,0 és 6,0 között legyen. Átlagosan köbméterenként mintegy 4–5 dl tömény salétromsavval ez az érték beállítható. Minden látszat ellenére a savazás éppen a természetes állapot helyreállítása, hiszen az eső pH-ja is 5,6. (A savas esőé 4,5 pH alatti.)